Hozzászólás

hozzáadva 27 August 2009

hah, csak természetesen, mert bukta lesz az arcoskodásból, vagy a meghunyászkodásból… JaH! és kerüld lehetőség szerint a tapasztalat hiányának emlegetését, mert mint tudjuk munka nélkül nincs tapasztalat, de munka sincs tapasztalat nélkül…

Hozzászólás

hozzáadva 28 August 2009

Nem kommunikáció szakon, ugye!?

Hozzászólás

hozzáadva 21 September 2009

Kedves álláspályázó!

Kérdése ugyan rövid volt, ugyanakkor minden benne volt, ami alapján válaszolni tudok.

Valószínűleg már túl van az interjún, amely remélem, sikeresen zárult. Ha még sem, akkor remélem, mint tanácsadó segítséget nyújthatok a jövőre nézve Önnek, és mindenkinek, aki hasonló helyzetben van, azaz állást keres és interjú előtt áll.

Tizenkét éves HR tanácsadói munkám során nagyon sok emberrel találkoztam, és sokan közülük, talán a többségük, negatív félelmekkel, túlzott izgalommal állt az őt ért megpróbáltatás, azaz az állásinterjú elé.

Fontosnak tartanám elmondani, hogy vannak úgynevezett alapszabályo, melyek ismerete hasznos lehet, és melyek betartása hozzásegíthet bennünket a sikeres felvételhez. Ilyen alapszabály például a megfelelő külső megjelenés: mindenképpen érdemes olyan öltözéket venni magunkra, amiben jól érezzük magunkat, ugyanakkor, ami azt sugallja, hogy komolyan vesszük a beszélgetést, és tiszteljük a beszélgető partnert. Természetesen figyeljünk arra is, hogy mi az, amit a felvételiztető cég imázsa megkövetel. Egy ügyvédi irodába öltönyben/kosztümben menjünk, míg egy reklám-marketing kis céghez elegendő az ún. “leasure and pleasure”, azaz a csinos, de kényelmes öltözék.

Azonban ne higgyük, hogy a megjelenés csupán az ruházatból áll. Ugyanilyen fontos a személyes kisugárzás, a visszafogott magabiztosság is. Tudom, ez kissé furán hangzik, és egy interjún, ahol sok esetben a sorsunk dől el, nagyon nehéz magabiztosnak, határozottnak tűnni. Azok, akik már voltak interjúkon, és van némi tapasztalatuk abban, hogy hogyan kell, vagy érdemes viselkedni, már képesek arra, hogy némiképp eltakarják, leplezzék zavarukat, idegességüket. Tudom, ez nem megtanulható, de idővel gyakorlottá válik az ember. Ennek ellenére jó tudni, hogy a munkáltatók többsége (akár tagadja, akár nem) alapvetően érzelmek, vagyis az első benyomás alapján dönt két egyforma végzettséggel, tapasztalattal rendelkező pályázó között. Ez azt jelenti, hogy még a “nagyok” is azt a jelöltet váklasztják szívesebben, aki kedves, mosolygós személyisége mellett az interjún határozottan és magabiztosan, talpraesetten viselkedett, és nem feltétlenül azt, aki nagyobb szakmai múlttal rendelkezik, ugyanakkor nem nyerte meg a tetszésüket. Ennek oka nagyon egyszerű: minden vállalat egy közösség is egyben, így az interjúztató nem csupán akárkit keres a betöltésre szánt munka elvégzésére, hanem VALAKIT (a legmegfelelőbbet) keresi, azaz olyat, aki azon kívül, hogy képes ellátni a feladatkört, pozitív személyiségi jegyeinek köszönhetően igazi kolléga is egyben.

Tehát összefoglalva a jelszó: mindig add önmagad, légy büszke arra, amit eddig elértél, mutass motiváltságot és éreztesd, hogy nyitott vagy a tanulásra, továbbá “hitesd el”, hogy célod valóban az, hogy elsősorban AZT az állást pályáztad meg, amire interjúztatnak, és ANNÁL a vállalatnál szeretnél dolgozni, ahol az interjú folyik.

A pályáztató cégek HR szakemberei is a jelen században élnek, így ők is tudják, hogy egyetlen pályázó sem kizárólag egy céghez, egy fajta állásra jelentkeznek, ugyanakkor az aktuális interjút jó komolyan venni, hiszen ettől függ a szakmai karrier, de legalábbis a felvételtől számított néhány hónap sikeressége!

Sok sikert kívánok minden interjúra készülőnek, és remélem, tudtam segítséget nyújtani a témában!

Továbbra is várom a szíves kérdéseket:

Antóny Kornélia
Vezető Tanácsadó