Országos Állásportál

topjob.hu- Szakértői sarok
www.topjob.hu

Kérdés:

E-mail értesítést kérek, ha új kérdés érkezik az alábbi kategóriában:

Több kategória kiválasztásához használja a Ctrl gombot.

E-mail


Ismerje meg szakértőinket!


Melyik állást érdemesebb elfogadni?

szerző Horváth János, Budapest elküldve 8 September 2009

Publikálva: Pályakezdő diplomás vagyok!

Kezdő informatikusként lehetőségem lenne, egy nagyobb vállalatnál és egy kisebb cégnél is elhelyezkednem. Kb. ugyan azért a fizetésért hasonló pozícióba. A kérdésem az lenne, hogy a későbbi karrierem, szempontjából melyiket érdemesebb inkább választani. Magyarul ha 3-4 év múlva úgy döntök, hogy nagyobb fizetésért más állást szeretnék vállalni akkor az állásinterjúkon számit e ez a cégeknél. Vagy nem jellemző az ilyen szempontú “rostálás”. Köszönöm válaszát! Horváth János

No related posts.

0 Válasz & 14 Hozzászólás

Hozzászólás

hozzáadva 8 September 2009

Kedves János!

Irigylem. Igaz, én csak egy “elavult” gépészmérnök vagyok, aki a maga két diplomájával és 43 életévével, több mt 20 év tapasztalatával a háta mögött, mára már a munkaerőpiacon “öreg és túlképzett”. Így már egyből sem választhat, még úgy sem, mint annak idején a Hazafias Népfront jelöltjére. Nem jelöltjeire, hanem jelöltjére.

Kovács László

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 9 September 2009

Kedves László!
Olvasva hozzászólásait, nem csodálom, hogy eddig nem kapott állást. Ugyan nem tudtam mindet elolvasni, mert ha jól látom minden egyes kérdéshez hozzászólt, ahol általában saját problémáiról panaszkodott. Ha az állásinterjút is azzal a szöveggel kezdte, hogy szegény szerencsétlen ember a kommunizmusban nevelkedett, túlképzett és nem veszik sehol fel, akkor egy hatalmas fekete ponttal indul. Majd ha kérdeznek öntől valamit akkor megint csak nem a kérdésre válaszol: http://szakertoisarok.topjob.hu/interju/lean/ A munkáltatónak nem olyan emberekre van szüksége akik kiselőadásokat tartanak a politikai helyzetről és a magyar gazdaságról hanem a megadott munkát végzik. Illetve múltkor olvastam most nem találom a linket, hogy hol. Arról panaszkodik, hogy nem tud angolul és, hogy az tök fölösleges is. Látja itt is nagyot téved. Sajnos a világ sokat változott. Én ugyan akkor még nem éltem amikor csak az oroszt “lehetett” tanulni, de több magakorúbeli ismerősöm van aki már akkor meglátta, hogy az angol is van olyan fontos ,ha nem fontosabb. Maga szerint attól hogy nem tud angolul eltudja végezni az adott feladatot ugyan olyan jól, ha nem jobban mint az angolul tudó társa. Ebben igaza lehet. De ma már minden munkánál különféle gépeket kell használni. Elképzelhető hogy az adott cégnél lévő gépből összesen 1-2 példány van Magyarországon. Ezért senki nem veszi a fáradtságot, hogy az adott gép használati útmutatóját, ami akár több 100 oldalnyi angol szöveg legyen lefordítsa. Illetve ha a géphez a gyártó cég például tart oktatást akkor nagy valószínűséggel, azt is angolul fogja tenni. Tehát lehet, hogy maga jobb szakember mint az angolul tudó fiatal, de ezen gépek használatát ön nem fogja tudni elsajátítani, míg a fiatal pár hónap,év alatt szerez elegendő gyakorlatot, és nem szükséges valakit a cégnek csak azért alaklmaznia hogy minden új gép esetén több száz oldalt fordítson.
Elnézést ha hosszú voltam, de ez ki kívánkozott belőlem,először is azért mert picit zavar az hogy minden 2. hozzászólás az öné és a legtöbbnek semmi köze a feltett kérdéshez, másodszor ezzel kicsit segíteni is próbáltam. A világ 40 évvel ez előtthöz képest változott, így az emberek hozzáállásának is változni kell. Ezt most lehet könnyelműen írom, és 20 év múlva én is állhatok neki Kínaiul tanulni, mert ezt hiába javasolják páran nem tettem meg, de akkor muszáj lesz ezt meglépnem ha kezdeni akarok magammal valamit.

János

Horváth János

Hozzászólás

hozzáadva 14 September 2009

Kedves Horváth Úr!

Hozzászólása ékes bizonyítékot szolgáltatott eddig felállított elméletemhez, amely tökéletesen igaz az Ön esetére is.

Tökéletes, XXI. századi, kilúgozott, abszolúte digitális hozzászólás, amely hűen tükrözi -már csak a magyar nyelv helyesírási és nyelvhelyességi szabályainak teljes mellőzése végett is- a tökéletes agymosás áldozatainak hozzáállásást. Összefoglalva: Az önbizalom az egekben, a tudás meg -még?- a bányász békánál…

Semmilyen történelmi és történeti hűséget nem vélek felismerni eddigi hozzászólásaim, és az Ön által felhozott “példákkal” kapcsolatban. Ráadásul, Fiatalember, amit említ saját maga, nekem példának, az tökéletesen ellentétes a vonatkozó magyar és európai jogszabályokkal, normákkal.

Összefoglalva: Beállt abba a sorba, amelyik nemzedék minket, 40-eseket csak fitymálni tud, amelyik csak fitymálni képes minket. Mert nem azt akarják bizonyítani, hogy ők jobbak, mint mi, hanem azt szeretnék a világgal elhitetni, hogy mi rosszabbak vagyunk, mint ők. Én ilyet a mai “tojáshéjnemzedékkel” nem tettem.

Amennyiben bármilyen elképzelése lenne arra vonatkozóan, hogy hogyan vegyen rajtam elégtételt, akkor szívesen vállalok a TV2 Párbaj c. műsorában látható megmérettetéshez hasonló megmérettetést Önnel.

Addig, is! Egyrészt hozzászólásának bővebb elemzését a készülő Antisikerkönyv című könyvemben teszem.
Másrészt. Ajánlom magamat!
Harmadrészt! Vegyen illemtan órákat is az angol mellé. Nekem eddig csak angolt kellett…

Kovács László

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 15 September 2009

Szóval!

Belőlem meg az alábbiak kívánkozotak ki:
Mindenkinek üzenem, aki nagyjából a Szlovák Köztársasággal egyidős, és ahhoz hasonlóan pökhendi, öntelt, és ugyanúgy önti el a pulykaméreg, ha érzi, hogy a kisebbségi komplexusa kiújul rajta, hogy:

1. Alkotmányos jogom a szólásszabadság.
2. Egyetlen szóval sem mondtam, írtam, hogy elkötelezett híve voltam a Magyar Népköztársaságban a szocializmus építésének.
A magukat ilyen tévhitben ringatóknak üzenem, hogy alattuk még max. csak az anyukájuk cserélte a kakis pelenkájukat, amikor én ma “apró diákcsínynek” tűnhető dolgokat -mert mást nem nagyon lehetett, de kötelességemnek éreztem, kötlességünknek éreztük, hogy legalább azt megtegyem, megtegyük- tettem jónéhány olyan dolgot, amiért -bármily hihetetlen- komoly büntetés, akkor akár több hosszú év is járhatott volna. Pl. 3 kg-os veknit hosszában félbe vágtunk, és megkentük sertészsírral, majd ezt a zsíroskenyeret “becsempésztük” a Lenin szobor kezébe. Vagy éppen a megyei párttitkár “kisállattenyésztési botránya miatt”, vagyis azért, mert ő minden szabályt megszegve, illetve be nem tartva tartott több ezer libát, és az osztályon aluli libáját első osztályú libaként vették át, míg “Mari néni szép libáit” fikázták… Szóval, vettünk a piacon néhány libát. Majd táblát akasztottunk a nyakába “Ne bántsatok! Én a ****** libája vagyok.” felirattal városunk főterén elengedtük.
Több sztrájkot is szerveztem. Nem béremelésért, hanem azért, hogy az akkori törvények és jogszabályok, valamint egyéb szakmai előírások betartásával rávilágítsunk a rendszer visszásságára. Ezek klasszikus “lassítósztrájkok” voltak. Nem szegtünk meg semmit. Sőt! Betartottunk mindent! Így még büntetni sem merhettek. Ugyanis valamit nem lehet megtermelni, előállítani kapitalista vagy szocialista módon! Vagy rosszul lehet vagy jól.
Nagyon jólesett, amikor október 22-én délután egy fricskát elengedhettünk egy-egy, a munkahelyünkön a “rendszert védő” munkásőrnek, melynek folyamodványaként, a semmiért, de mi ezt is élvezettel tűrtük, a Munkásőrség totálisan kiforgatott mindent a 22-éről 23-ára virradó éjszaka. 23-án reggel takarítottunk, meg pakoltunk. Nem volt ez gond! Sőt!
Megkönnyebbültem, amikor az akkori tanácselnöknek odamondhattam a véleményemet. Több igazgató, meg tanszékvezető is rosszul lett szavaim hallatán. Fegyelmi tárgyalásom is volt pl. emiatt is.
Sorolhatnám, de nem teszem. Ezek a gyerekek nem értik úgysem!
3. Ha nem lenne világos és egyértelmű, én az “Ab ovo” létező “elmúlt 40″-elv ellen küzdök.
Én is voltam pályakezdő. Én is megettem a frissen főtt kását! De mint tudjuk, nem eszik azt olyan forrón, mint ahogyan főzik!
Látjató, hogy János barátom is olyan dolgokkal érvel ellenem, amelyek még külön-külön sem állják meg a helyüket, nem hogy együtt!

No. De be kell fejeznem, mert vár a munka. Közműegyeztetésre kell mennem, mint egy beruházás koordinátorának. És oda, meg egyáltalán ehhez a munkához, hideg fej kell. Ugyanakkor legfőképpen az, hogy ellentétben a “tojáshéjnemzedékkel” ne rohanjak leszegzett fejjel a betonfalnak. Mert ők még képesek arra, mi már nem.

Újfent sajnálom, és sajnálkozásomat fejezem ki, hogy a Szlovák Köztársaságtól alig idősebb honfitársaim a hozzászólásaimból szinte semmit sem értenek. Most mondjam azt, hogy a korcsoportjukhoz sorolható, szakmai múlttal alig-alig rendelkező HR-ek sem? Nem teszem. Hozzászólásomat fejezzék be ők! a nyakamat teszem rá, hogy rosszul teszik majd.

Ajánlom magamat!

Kovács László

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 17 September 2009

Fiatal Barátom!

Feladta? Ha igen, hamar tette.

Kovács László

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 21 September 2009

Kedves János!

A kérdés érdekes és azt gondolom, mindenki számára tanulságos is. Több, mint tizenkét éves tanácsadóként letöltött szakmai tapasztalatom azt mondatja vvelem, hogy pályakezdőként mindig érdemes a nagyobb létszámú, ismert/elismert munkaadó céget választani a kisebbel, kevésbbé ismerttel szemben. Úgy vélem, hogy, ahogy Ön is írta, amennyiben néhány év múlva úgy dönt, hogy tovább lép, az önéterrajzban nagyobb státuszú ajánlásként tüntetheti fel az előző munkahelyet. Ugyancsak e mellett a döntés mellett szól annak a ténye is, hogy egy nagyobb vállalat valószínűleg nagyobb szakmai kihívást jelentő feladatokkal áll majd elő, így nem mindegy, hogy az ott töltött évek alatt mit és milyen mértékben tanul, tapasztal, azaz, hogy mennyit fejlődhet szakmailag.

Sok sikert kívánva, szívesen várom kérdéseit a jövőben is!

Antóny Kornélia
Vezető Tanácsadó

Hozzászólás

hozzáadva 21 October 2009

Kedves Kovács László!

Tökéletesen értem, hogy miről beszél. Persze arról, hogy több száz pályázó közül válogathatnak a HR-esek, erről nem ők tehetnek, de azért vannak, akik ezért felelősek, azokon kellene számon kérni a jelenlegi helyzetet. Virágzó mezőgazdaságunk és életképes iparunk volt 20 évvel ezelőtt. (Tényszerűen, statisztikai számokkal alátámasztva szeretném látni a különbséget,ismer esetleg egy ilyen összehasonlítást. Ha 1 hét múlva se lesz újabb állásom, akkor magam készítem el)
Egy életből kiragadott példával szeretném illusztrálni a munkáltató tisztességtelen magatartását, hogyan él vissza a jelenlegi helyzettel. XY multi cég elküldi a tapasztalt, szakmailag teljesen megfelelő, hozzáértő,képzett, hibátlanul dolgozóját, aki lojális a vállalatához. Egyszóval semmit sem lehet felhozni ellene, csupán azt, hogy rendetlenkedett a szíve, s elmúlt 42 éves.
Sajnos volt olyan buzgó, hogy nem íratta ki magát kb 1 évre, de igyekezett vissza a munkahelyére, talán kicsit fontosnak is érezte magát, 1 hónap után munkába állt. Felelősségteljes munkát töltött be, másik, vezető pozícióban lévő személynek is volt már infarktusa a cégnél(de ő 10 évvel fiatalabb és feljebb van a ranglétrán, ő még a helyén van).
Remélem, hogy a fiamnak tanulságul szolgál az eset, Ő nem várja majd meg az infarktust, időben lelép jobb fizetésért, ha kell külföldre. Ezek után egyik cég se várja el a céghez való lojalitást, ezt sugalmazom gyermekeimnek.
Nem véletlen, hogy olyan jól érzik a fiaim magukat a világban. Igyekeztem jó tulajdonságokat erősíteni illetve kiváltani belőlük. De a munkavállalás kapcsán a saját érdekeiket fogják előtérbe helyezni, ezt már megbeszéltük.

A munkahelyek száma végtelenül kevés. Kiszolgáltatottak a munkavállalók. Ezen kellene változtatni.
A nem etikus munkáltatót pedig meg kellene szégyeníteni, bojkottálni termékeinek vásárlását. Munkavállalói összefogásra lenne szükség. Sok mindent tehetnénk, de pénz hiányában dolgoznunk kell, s ha nincs állásunk,akkor a munkakereséssel megy el a nap.
A Munkaügyi Felügyeletek semmit sem tesznek, csak bejelentésre és feljelentésre, pedig jó lenne, ha a prevencióra is szánnának egy kis időt. S talán a törvénytelen túlórák és a tisztességtelen elbocsájtások számát csökkenteni lehetne.

Üdvözlettel

Sisak Árpádné

Hozzászólás

hozzáadva 21 October 2009

Kíváncsi lennék Horváth János ifjú titánra. Vajon megkapta-e az állást. Tartok tőle, hogy egyiket sem. Egyetlen pályakezdőnek nem könnyű, legyen akár informatikus is, csak nézze meg az elvárásokat. Én éppen ezt teszem a legkisebb fiam esélyeit latolgatva, aki szintén végzős informatikus.
Idézet Jánostól: “Ezért senki nem veszi a fáradtságot, hogy az adott gép használati útmutatóját, ami akár több 100 oldalnyi angol szöveg legyen lefordítsa.” Talán:- le legyen fordítva - az eredeti gondolat. Ebből is látszik, hogy milyen keveset tud még a szabályokról, vállalati környezetről. Szép is lenne, ha egy mérnök fordítással töltené a drága idejét! Legyen mindenki szakértő a maga területén, a profi fordító pedig jó pénzért le fogja fordítani a kezelési útmutatót, mert különben jöhet a bírság adott szituációban, s az sokkal többe fog kerülni a cégnek.(Adott szituációról mesélek,ha valakit érdekel). Nem beszélve a károkról, amelyek a nem profi fordításból erednek!
Kívánom, hogy mielőbb találjanak állást valamennyien.
Üdvözlettel
Erzsébet

Sisak Árpádné

Hozzászólás

hozzáadva 22 October 2009

Kedves Sisakné!

Kezdem a végén. Szabály, alapszabály, és még törvény is előírja, hogy egy gép vagy berendezés kezelési- karbantartási utasítását vagy nevezzük azt egyszerűen gépkönyvnek, lektorált fordítással, pl. Magyarországon magyar nyelven is rendelkezésre kell állnia egy Magyarországon bejegyzett munkáltatónál. Elvégre az anyanyelvi hozzáférés minden munkavállalónak alkotmányos joga. És úgy gondolom, egy ország alkotmányát semmi sem írhatja felül. Bár, létezik olyan ország, pl. Nagy-Britannia, amelynek nincs írott alkotmánya, de szokásjogi alapon él és létezik, valamint minden brit alattvaló ezeket az íratlan szabályokat be is tartja.
De, ha az EU-n kívül járunk, akkor ott van Svájc. Svájcnak sincs írott alkotmánya. 1422-ben egy bizonyos Luxemburgi Zsigmond (ugye, ismerős név) adott ezen alpesi országnak egy függetlenségi pátenst és ezt tekintik alapdokumentumnak, alaptörvénynek. (Luxemburgi Zsigmond nem csak Ferenc József után a második leghosszabb ideig a magyar trónon ülő király volt, hanem egy személyben német-római császár is. Tudjuk, hogy a Huszt János részére kiállított pátenssel Huszt mire is ment, de Svájcnak speciel bejött a dolog. Ugye, derék Jánosunk a máglyán végezte.)

Tudom, hogy Horváth úr még egy fiatal titán. Ő még nem lépett bele egy olyan óriási pofonba, hogy majdnem azon veszítsen, de ami késik…, az lassan jön. Ő még ott tart, hogy rajta, az ő korosztályán kívüli idősebbeknek már az aggok házában lenne a helye. Hiszen ő tud! Mondom, amíg az első maflást be nem kapja.

Talán megérti majd a hasonlatot! Egy focicsapatban két fontos poszt van. Az egyik a góllövő csatáré. Ezek általában fiatal gyerekek. Már 17-18 éves korban ott vannak a felnőtt csapatban, és irgalmatlanul nagy gólokkal kápráztatják el a nézőket, illetve az ellenfeleket. És azt hiszik, övéké a jövő. Ja! Vagy 4 évig! Aztán már a középpályán találják magukat. És egyre gyakrabban kell védekezniük is, majd egy idő múlva már csak a cserepadon ücsörögnek és várják, hogy újra bizonyíthassanak.
A másik fontos poszt a kapusé. Amikor egy csatár már a felnőtt csapatban vitézkedik, akkor a kapusok többsége még a tartalékban… Egy kapus nem csak tudása, tehetsége, szorgalma és egyéb örökletes vagy tanult előnyök végett, miatt válik jó kapussá, hanem azért is, mert be kell kapnia az összes potyagólt. Amiket be kell kapnia egy kapusnak ahhoz, hogy újra ne kaphasson ilyen gólt, és így válik jó kapussá. A kapus tehát, mint a jó bor… És a csatár már régóta csak a kispadon rágja a körmét egy újabb eshetőségre várva, amikor a kapus még évekig stabil kezdőember. És meghatározó játékos! Egy jó kapus nélkül a legtöbb labdajáték, de legfőképpen a jégkorong egyetlen hajítófát sem ér.

Persze, a Churchill által a Dunkerque-nél rekedt Brit Expedíciós Hadtest kimentésére szervezett Dynamo-hadművelet értékelésekor mondottak fokozottan érvényesek a mai világban is. Mint minden bizonnyal tudja, 330000 katonát mentettek ki a katlanból minden, bármilyen, csak úszni képes vízi járművel. Olyan hajócskák keltek útra a La Manche-csatornán, amelyek azelőtt pl. a biztonságos Temzét el sem hagyták… És többek között ezért is maradt Franciaországban egy 330 ezres hadsereg teljes hadfelszerelése sértetlenül. (Egyszerűen nem fértek fel a kicsike hajócskákra.)
Szóval, azt mondta Churchill a BBC-ben, hogy “Visszavonulásokkal nem lehet megnyerni egy háborút.” Nekünk sem szabad hátrálnunk! Hátráltunk már eleget. Támadnunk kell! Elvégre jóval több van a tarsolyunkban annál, minthogy a sebeinket nyalogassuk. A tojáshéj nemzedéknek meg meg kell mutatnunk, hogy kik is vagyunk valójában!

Csókolom a kezeit:

Kovács László

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 12 January 2010

Kedves Erzsébet és László.
Két dolgot elárulok, ha maguktól nem jöttek rá ezekre.
1., Magyarországon egy cég a legritkább esetben jár a törvényes utakon. Sajnos. Nem hogy fordítás nincs, de legtöbb esetben bejelentett fizetés sincs. Persze lehet feljelenteni a saját cégünket, bizonyára jól néz ki az önéletrajzunkban.
2., Talán magyar fordítás valóban lesz a géphez, mivel a törvény megköveteli. De mivel a törvény követeli meg és nem a cég vezetése, olyan is lesz az a fordítás. Általában a fordítást nem szakember végzi, ahogy - sajnos - a gép beszerzését sem. És amikor elakadunk a munkában, akkor utána kell járni magunknak. Hiszen önök, a munkavállalók a szakemberek, ki járjon utána, ha nem önök. Erre manapság az internet az egyik lehetőség, de ha abból a gépből kevés készült, akkor személyesen a gyártóval kell beszélni telefonon. Angolul beszélő ügyfélszolgálatot bizonyára könnyebben találunk.

Én 34 éves informatikus vagyok, nálunk is megkövetelik az angolt. De mivel az interneten írásos formában is rengeteg ismeretet lehet szerezni, általában elég az írásban való kommunikáció. De én is nagyon sajnálom, hogy az angol tudásom igencsak felszínes. Sok esetben ez miatt nem találok jobb állást. És sok esetben a \"fiatal titánok\" a jobb angol tudásukkal hamarabb megtalálják a megoldást, mint én.

Az ifjú titánnak meg én is azt javasolnám, hogy olyan helyre menjen dolgozni, ahol többet tanulhat. Ezt igazából a betöltött pozícióból lehet eldönteni. A nagyobb cég elvileg többféle feladatot fog átölelni, de az Ő munkája attól még lehet igencsak specifikus és ismétlődő. Ez egyrészt unalmas, másrészt hiába a 3-4 év tapasztalat, ha az önéletrajzban csak 1 sor.

KG

Kiss Géza

Hozzászólás

hozzáadva 12 January 2010

Úgy látom egy páran önök közül igen ráérnek blogozni, mert vannak emberek, akiknek a neve több tucatszor előfordul itt. Nem itt fog megoldódni az életük higgyék el. Talán arra jó, hogy a mérgüket kiöntsék, a fájdalmukat kibeszéljék idegen embereknek, így könnyebbüljenek a stressztől. Kérem ne izgassák egymást feleslegesen, attól még senkinek nem lesz jobb!

Kata

Hozzászólás

hozzáadva 13 January 2010

Kedves Kata!

Köszönjük jóindulatát.

Kovács László

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 13 January 2010

Kedves Géza!

Attól tartok, az Ön érvelése ezer sebből vérzik.

Kovács László
aki egy normális Magyarországot szeretne

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 19 May 2010

Tisztelt Fórumozók, elkeseredett munkakeresők!

Idézet Kovács Úr hozzászólásából:
\"Szóval, azt mondta Churchill a BBC-ben, hogy “Visszavonulásokkal nem lehet megnyerni egy háborút.” Nekünk sem szabad hátrálnunk! Hátráltunk már eleget. Támadnunk kell! Elvégre jóval több van a tarsolyunkban annál, minthogy a sebeinket nyalogassuk. A tojáshéj nemzedéknek meg meg kell mutatnunk, hogy kik is vagyunk valójában!\"

Harcra hívok mindenkit és lehetőséget ajánlok, hogy valóban megmutassuk, mi 40-esek, hogy még érünk valamit.
Érdeklődőket vegyék fel velem a kapcsolatot, aki akar valamit tenni végre (önéletrajzzal): bojozsix@gmail.com.

Munkára fel.

Bojozsi


Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Hozzászólás

Személyes információ

*Név
Honlap

(Opcionális)
*E-mail


CAPTCHA image