Országos Állásportál

topjob.hu- Szakértői sarok
www.topjob.hu

Kérdés:

E-mail értesítést kérek, ha új kérdés érkezik az alábbi kategóriában:

Több kategória kiválasztásához használja a Ctrl gombot.

E-mail


Ismerje meg szakértőinket!


Pályakezdő magyartanár

szerző B. Éva, Szeged elküldve 7 July 2010

Publikálva: Online álláskeresés

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Két éve végeztem magyartanárként, és sajnos azóta sem sikerült állást találnom. Tudom, hogy telített a szakma, épp ezért próbálkoztam pl.: titkárnői vagy iskolatitkári munkákkal.
Véleményem szerint az interjúkon (ha eljutottam odáig…)a fellépésemmel nem voltak problémák. Viszont ahogy telik az idő, egyre kínosabb a két év szünet(amit persze igyekeztem hasznosan tölteni nyelvtanulással és számítógépes ismeretek fejlesztésével)és sajnos azt tapasztalom, hogy a legtöbb önéletrajzomra semmi reagálás nem érkezik.
Kérdésem: mi lehet a baj? Az életrajzot többször is újraírtam, átalakítottam, csiszoltam. A kísérőlevelek sem voltak - szerintem - katasztofálisak. Igazából mi lehet a sikertelenség oka?
Várom ötleteiket és tanácsaikat, amiket előre is nagyon köszönök!

Üdvözlettel: B. Éva

No related posts.

0 Válasz & 11 Hozzászólás

Hozzászólás

hozzáadva 7 July 2010

Kedves Éva!

Amit ír az egy nagyon érdekes probléma. Nyitott szemmel járó, újságot olvasó ember lévén valahogyan -ha nem is tökéletesen, de nagyjából jónak nevezhetően- tisztában vagyok a mai magyar állapotokkal. Azon állapotokkal, amelyek azt tükrözik, hogy bizony sokan -és sajnos egyre többen- vagyunk, lehetünk átmenetileg vagy tartósan állás nélkül.
A munkáltatók -és a fejvadász cégek- meg valami megmagyarázhatatlan valami miatt az olyan munkavállalókat szeretik, akik jelenleg is alkalmazásban állnak. És ez egy paradoxon. Hiszen aki állásban van, és valljuk be már elhullatta a csikófogát, az a munkavállaló csak nagyon indokolt esetben vált.
Mivel már ötödik éve várok, hogy talán…, akkor egyre inkább arra kárhoztat a rendszer, hogy “kihaljak”. Én meg nem adom meg nekik ezt az örömöt. Már csak azért se!

Lehet, majd eljön az az idő, amikor majd ŐK is Magyarországon élik az életüket és nem a Holdon vagy a Marson!

Ajánlom magamat!

Kovács László

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 9 July 2010

Kedves levélíró fel a fejjel, ezzel mindannyian így vagyunk, sokan, tellik az idő és egyre kínosabb ahogy írta, a szünetek a munkahelyek között.
László én tisztelem önt, de tényleg felesleges minden kérdéshez ilyen harcias, elkeseredett választ írni. Azért szóltak be legutóbb önnek mert ugyanazt leírja mindenki leveléhez, és így a végén nem is a kérdés írójának válaszol, hanem a “saját baját írja le”. Kitartást önnek is, de tényleg figyelhetne erre is, tudom hogy rossz, de levágtuk előszörre is, nem kell mindig leírni. Tisztelettel: Ferenc

Ferenc

Hozzászólás

hozzáadva 12 July 2010

Kedves Ferenc!

Attól tartok, félreért. Érzésem szerint nem írom le ugyanazt, és eszem ágában sincs harcolni, ergo meglátásom szerint se harcos, sem elkeseredett egyik hozzászólásom sem.

Megértettem. Öreg vagyok… Minden érintettől elnézést kérek.

Ajánlom magamat!

Kovács László

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 14 July 2010

Szerintem a sikertelenség oka sokszor az, hogy nem vagyunk tisztában a képességeinkkel. Én pl. nem alkalmaznék olyan titkárt, aki nem tudja, hogy írásjelek után szóköz van (kivéve a nyitó zárójelet, annál előtte van a szóköz). Magyartanárnak még kevésbé, de ilyen állásoknál legtöbbször nem szempont a kompetencia, ott valóban a túltelítettség lehet az elsődleges ok.

léna

Hozzászólás

hozzáadva 15 July 2010

Üdvüzlet!

Sajnálattal látom, hogy itt is és mindenhol van egy okostojás hozzászóló aki fenn akad egy zárójelen!
Természetesen név nélkül és kisbetűvel

Tisztelettel: Lajos

cselajos

Hozzászólás

hozzáadva 15 July 2010

Kedves László! tényleg nem sértésnek szántam, nem szoktam amúgy megmondani senkinek sem a szemébe a dolgokat, de még írásban sem, csak ez kijött akkor belőlem. Tudom, hogy milyen érzés, bár én fiatalabb vagyok, lehet ez még előny számomra, tisztába vagyok vele, hogy rosszabb minél idősebb és tapasztaltabb az ember. Csak önt is védeni akartam, mert láttam máshol már tettek önre megjegyzést. Sok sikert a magyartanárnak is, és lehet azt kellene, mint amit én is, ideiglenesen más munkakörbe elhelyezkedni megpróbálni, mert csak idősebb és idősebb lesz az ember, és nagyobb lesz a lyuk az önéletrajzba, és az nem jó. Bár kérdés, hogy nem szakmai dolgot mennyire preferálnak a munkáltatók, remélem majd igen. Minden jót kívánok önnek is László, remélem nem vette sértésnek az előzőt. Ferenc

Ferenc

Hozzászólás

hozzáadva 15 July 2010

Kedves Éva!
Azt kérdezi levele végén, hogy mi lehet a baj? Az én véleményem szerint és tömören: a KAPITALIZMUS!

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 15 July 2010

Kedves 2 eve munkara varo!
En azt mondom neked, gyere ki kulfoldre, es itt probalj meg tapasztalatot szerezni. Persze ehhez szukseges nyelvtudas, es sok sok kitartas, es elfogadni azt, hogy nem tanarnak jossz ki, hanem egyeb munkakat vegezni…En Londonban elek, alapfoku nyelvvizsgaval jottem ki, es nagyon nagyon nehez volt az elejen. Most mar egy hajszalnyival konnyebb. De az onbizalmamon nagyon sokat dobott, es igazabol 8 honap utan, kis szerencsevel, de mar nem minimalberert dolgozom…es nem csak kis szerencse kellett hozza, hanem nagyon sok szorgalom, lemondas, es ami a legfontosabb…hogy sose elegedj meg olyan pozicioval hosszu tavon, ami nem felel meg az elvarasaidnak, hanem mindig keress uj es jobb munkat, es kozben fejleszd magad. Sose felejtsd el, honnan jottel, es hogy mit akarsz elerni. Ha meg nincs celod, az sem baj, ha az ember egyedul el, hamar el tudja donteni, amikor mar stabilan megel, hogy mit is akar magaval kezdeni kesobb. Udv Erzsi C.

C. Erzsi

Hozzászólás

hozzáadva 15 July 2010

Ja, ha gondolod, irj emilt: micskamacska@freemail.hu
Erzsi

C. Erzsi

Hozzászólás

hozzáadva 16 July 2010

Kedves Ferenc!

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a kapitalizmust emlegető Kovács László nem én vagyok. Lovas nemzet (volt) a magyar. Gyakorlatilag minden bokorban volt egy patkoló kovács. Legalábbis a műhelye. Így aztán a második leggyakoribb családnevünk lett a Kovács. S mivel a szláv és a germán “tenger” ütközőzónájában élünk, a szláv eredetű László nevünk is egy kedvelt férfi utónévvé vált. Pechemre, mert óriási a névazonosságom valószínűsége.

Tehát. Egyáltalán nem bántott meg. Lehet, nagyképűnek talál majd a következő mondatom végett! Higgye el! Viszonylag normális embernek ismertem meg magam.

Ajánlom magamat!

Kovács László

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 22 July 2010

Kedves Mindenki!
Köszönöm eddigi hozzászólásaikat, mind az építőket, mind a kritikákat. (Az írásjelekről egyébként annyit, hogy ha csak annyi százast kapnék, ahány álláspályázati értesítésben és hirdetésben volt nem elgépelés, hanem konkrét helyesírási hiba, már nem lennének anyagi gondjaim - másrészt annyiban igaz, hogy az ilyen fórumokon is érdemes mindenre figyelni.)
Köszönöm C. Erzsi ajánlatát, ezen tényleg érdemes elgondolkodni! Meg is teszem, köszönöm az ötletet!
És végül, kedves László! Tudom, vagyis, nem tudom, csak el tudom képzelni, hogy amikor az ember lehúz x évet munkával, megbecsüléssel, szorgalommal és hirtelen mindez semmivé lesz, akkor nagyon kiábrándultá és csalódottá válik. Sajnos nagyon néhéz ma mindenkinek, fiatalnak és idősebbnek egyaránt. Nem akarok okoskodni, de lehet, hogy meg kellene próbálnunk (nekem is, Önnek is, mindenkinek)picit pozitívabban gondolkodni. Egyszer - majdcsak - minden rossz időszaknak vége lesz.
Legalábbis ebben reménykedek… :)
Várom további észrevételeiket! Mindenkinek szép napot!

B. Éva


Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Hozzászólás

Személyes információ

*Név
Honlap

(Opcionális)
*E-mail


CAPTCHA image