Hozzászólás

hozzáadva 1 March 2010

Kedves László!

Figyelemmel kísérem leveleit, mert a napom nagy részét álláshirdetések/jogszabályok/hivatalos fórumok böngészésével, keresésével, megtalálásával töltöm (jobb hijján).
Most felkaptam a fejemet a “védett munkavállaló” kifejezést olvasván, miután magam is ebbe a kategóriába tartoznék. Nagyon szépen hangzik, de valójában mit takar ez a fogalom, azaz mitől kell, vagy kötelessége megvédeni a munkavállalót a munkáltatónak?
Kérem ,ha ideje engedi, írja meg nekem, mert nagy segítség lenne számomra.
Köszönettel:
Sziliné Kovács ágnes

Hozzászólás

hozzáadva 1 March 2010

Kedves Sziliné Kovács Ágnes!

Szeretném előrebocsátani, hogy a munkavédelem által használt kifejezések többsége nem azt a fogalmat takarják, amire első blikkre gondolna a földi halandó! Ez nem olyan ködösítés, és legfőképpen nem egy rongyrázással felérő áltudományos fontoskodás, mint amilyen a HR-retorika! Hanem arról szól a történet, hogy a 90-es évek hazai gazdasági-társadalmi változásait a magyar munkavédelem szóhasználata egyszerűen képtelen volt eddig megfelelően lereagálni.
Egyrészt, mert egykoron egy nagyon monolitikus rendszernek kezelt a foglalkoztatás körülményeit, másrészt meg csak a közelmúltban -nagyjából 2002 táján- vált ketté a munkavédelem. A hagyományos munkavédelem a “munka világára” értelmezett, míg mondjuk az építőipar, az útépítés, vagy éppen a mezőgazdaság az “alkalmazott technológiára” értelmezi a szabályokat.

Ennyi bevezetés után a “védett vagy védendő munkavállalók” köre a munkavállaló állapotából adódó bizonyos hátránynak felróható körülmények miatti munkaszervezési, ezen belül is inkább munka-egészségügyi és munkahigiéniai kérdésekre, és nem munkaügyi és alkalmazási kérdésekre korlátozódik. Tehát:
1. Fiatalkorúak foglalkoztatása:
Gyakorlatilag a szakmunkásképzésre vonatkozik. 14 és 18 életév között. Figyelembe véve az életkori sajátosságokat, és ezen korcsoportnál nem a foglalkozás-egészségügyi szakorvos, hanem az iskolaorvos útmutatásai és utasításai a mérvadóak.

2. Várandós kismamák:
Magáért beszél. Egyrészt ugye a munkáltatónak tudomásul kell vennie ezt a tényt. Másrészt meg egy már terhesgondozási kis könyvvel rendelkező nőt már munkaügyi védettség is megillet.
Illetve azt is tudomásul kell vennie a munkáltatónak, hogy
-egyrészt a terhesgondozásra el kell engednie a kismamát, és a kis könyvbe bejegyzett, esetlegesen reá, mint munkáltatóra vonatkozó utasítások figyelembevételével kell megszerveznie a várandós nő munkavégzését;
-a szülés várható időpontja előtt 30 nappal kutya kötelessége biztosítani a terhességi táppénzt, értelemszerűen a kismama helyettesítését;
-valamint minden olyan tevékenységtől kímélnie, kvázi el kell tiltania a kismamát, amely bármilyen hát- és deréktáji problémát okozhat.

3. Cukorbajosak
Sajnos, már a cukorbaj egyfajta népbetegséggé vált. Így ki kell alakítani egy olyan helyet, ahol adott esetben a cukorbajos foglalkoztatott gond nélkül és zavartalanul beadhatja magának napközben a szükséges inzulint.
Valamint, ha a kezelőorvos javaslatára többször, kis részletekben kell a diétája miatt étkeznie, és ezen étkezési szünetek nem esnek egybe az egyébkénti munkaközi szünetekkel, akkor tudomásul veszi. Természetesen, feltétel, hogy ilyen körülmények között és ezen körülmények és bánásmód közepette teljes értékű munkát végezzen.
Ahogyan a terhesgondozásnál a terhesgondozást végző nőgyógyász utasításait kell tiszteletben tartani, ebben az esetben a cukorbajt kezelő belgyógyász vagy diabetikus orvos utasításai a mérvadóak.

4. Idősödő munkavállalók
Kérem, itt jóformán csak a már korábban említett hát- és deréktáji panaszokat kiváltó kézi anyagmozgatás munkaszervezéssel történő kiváltására kell gondolni.

Kérem segítsen! Így már érthetőbb voltam?

Kovács László

Hozzászólás

hozzáadva 1 March 2010

Kedves Sziliné Kovács Ágnes!

Most lehet, hogy kinevet, de pl. a lányaim tudják rólam, hogy nekem, számomra nem egyértelmű egy akárminek a neve, az elnevezése.
Mik is ezek?
Pl. S.M.S. Nekem így leírva egyértelmű, hogy nem a Short Message Service, vagyis a szó szerint értelmezett rövidüzenet-szolgáltatásról van szó, hanem mondjuk az osztrák-magyar hadflotta betűjeléről. A briteké ugye H.M.S., az amerikaiaké U.S.S… Vagyis, S.M.S. Szent István, S.M.S Viribus Unitis és sorolhatnám.
Pl. MP… tudjuk, valamilyen lejátszó… Nekem viszont a Hugo Schmeisser által tervezett II. világháborús német géppisztolyok (Maschine Pistole) elnevezése. MP-38, a régebbi konstrukció 1938-ból, illetve az MP-40, amilyen Molnár Ferenc (Sinkovits Imre) tizedes nyakában is lógott, az “újabb” konstrukció 1940-ből.
De, hogy nehogy elfogultsággal vádoljon bárki is, a PPS nálam Power Point System, hanem a PPS-41-es szovjet, nálunk dobtárasként, a valóságban csigatáras géppisztoly. (Пистолет-пулемёт конструкции Шпагина, vagyis a tervező, Igor Spaginról elnevezett géppisztoly.)

Tudom, lökött vagyok.

Kovács László