Tisztelt Cím!

Gyakran olvasom itt Kovács László kollégám hozzászólásait. Ha nem veszik sértésnek, akkor így, a nagy nyilvánosság előtt üzennék neki. És természetesen Önöknek is!

Mennyit ér a magyar mérnök?

Újra felkerültek a MÉDI –mérnökdíjak –értékarányainak, illetve a MÉDI szerint meghatározott tervezési és egyéb díjak nagyságrendjének változásával – különösképpen csökkentésével – kapcsolatos gondolatok. A MÉDI Bizottság mindezekkel összefüggő álláspontját az alábbiakban foglalom össze.

A mérnöki munka szellemi értékeiért küzdő alkotó tevékenység, melynek irányító motorja a mérnök. A mérnöki munka eredménye megvéd bennünket a természeti erők hatásaitól, kényelmesebbé teszi mindennapjainkat, elérhetővé teszi az elérhetetlent, összekapcsol tájakat, népeket. Ugyanúgy meghatározza életünket, mint maga a természet, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a természethez közel kerüljünk, az elképzeléseinknek, szükségleteinknek megfelelően alakítsuk. A mérnökök rendelkeznek a környezetünket formáló ismeretekkel, ők tudják, hogy valami mitől tartós, mitől fűt, világít, mitől megy vagy épp mitől áll meg. Tehát életünk egyik legmeghatározóbb tevékenysége a mérnöki munka, amelynek jelentősége egyre növekszik, ahogy az élet egyre bonyolultabbá válik.
De milyen a magyar valóság? Hiányzik a mérnökök megfelelő társadalmi megbecsülése. Például a „lakótelepi cukrászverseny” győztesével minden hónapban egész oldalas írás foglalkozik, a jelentős mérnöki alkotások, elismerésre méltó mérnökök bemutatására pedig alig akad példa. Azokkal a mérnökökkel, akiknek tevékenysége az egész életünket átszövi, a gazdaság minden ágát befolyásolja, az ország anyagi helyzetére döntő befolyással van, jószerével csak akkor foglalkoznak, ha hibáznak.
Műszaki kérdésekben és a törvényalkotásban mind a kormányzat, mind az önkormányzatok, mind a média általában olyan mérnökök véleményére alapozza állásfoglalásait, akik semmilyen szakmai gyakorlattal nem rendelkeznek. Ennek eredménye sok esetben teljesen téves, de megalapozottnak vélt tájékoztatás. A gyakorlatlan mérnökök véleményére épített állásfoglalások következménye az is, hogy a meglévő törvények és rendeletek a gyakorlattól teljesen idegenek, végrehajthatatlanok vagy értelmetlenek.
Sok esetben egy nagy gyakorlatú mérnök szavával egy tapasztalatlan, mérnök végzettségű rokon, ismerős vagy önjelölt szava áll szemben. Sajnos gyakran eredményesen, ez pedig a közvélemény félrevezetéséhez, illetve döntés-előkészítés esetén jelentős nemzetgazdasági károkozásokhoz vezet.
Ez a helyzet a mérnöki munka értékének a megbecsülésére is vonatkozik. Nem véletlen hát, hogy folyamatosan felmerül a mérnöki munka további lebecsülésének kérdése.
A MÉDI 2008-as „újrafogalmazásakor” elsőként az árszint megállapításával foglalkoztunk. Ehhez áttekintettük az Építész Kamara és több európai ország hasonló díjszabását. Ismerve és figyelembe véve a magyar valóságot, úgy állítottuk be az árszintet, hogy az – néhol jelentős mértékben – alacsonyabb az említetteknél. A jelenlegi árszint például olyan, hogy a díj 150%-os értéke – a tisztességes díj eddigi felső határa – alig éri el a német díjszabás alsó értékét. (Azaz a magyar mérnökök munkájának értéke a német felét sem éri el.)
Egy 5-10 főt foglalkoztató – természetesen jogtiszta programokkal, tisztességes bérekkel és járuléktartozás nélkül működő –, jól menő mérnöki iroda irányító tervezője csak akkor képes egy önkormányzati osztályvezető szintjének megfelelő fizetést elérni, ha a MÉDI díjához közeli értékben vállalkozik. Az ügyvédi óradíjak csaknem minden esetben meghaladják a 15-20 E Ft-ot, ami napi 120-160 E Ft vállalkozási díjat jelent az ügyvédi irodák számára. A kiemelkedő, illetve jobb ügyvédi irodák esetén az óradíj néhol eléri a 200-250 eurót (kb. 50-70 E Ft/óra!) is, de a 100 euró (kb. 25-30 E Ft/óra) a jobbaknál általánosan elfogadott.
Ehhez képest a lényegesen nagyobb felelősséggel és rezsiköltséggel működő mérnökirodák ajánlott díja ettől elmarad. Amennyiben figyelembe vesszük a MÉDI szerint még elfogadható 67%-os csökkenést, valamint a béreket és a vállalkozást terhelő költségeket, akkor az ajánlott díj szerinti vállalkozói díjból egy nagy gyakorlatú irányító mérnök bruttó fizetése kb. 300-500 E Ft-ra adódik. Ez megfelel – néhol még alul is marad – a közszférában dolgozó nagy gyakorlatú vezető bérének.
A fentiekből kitűnik, hogy a MÉDI árszintje a mainál alacsonyabb már nem lehet, mert akkor lényegesen leértékelődik a magyar mérnök munkája az európai átlaghoz képest, tovább csökken a mérnöki munka értéke az őt körülvevő improduktív tevékenységek (pénzügyi, jogi, marketing-tanácsadás stb.) értékéhez képest, a mérnöki kisvállalkozások törvényes működése veszélybe kerül, az alkotó közösségek megszűnésével a pályakezdők komoly gyakorlatszerző munkahelyei is megszűnnek.
Olyan környezetben élünk, ahol a közszereplők, médiasztárok matematikai analfabetizmussal büszkélkednek, anélkül hogy társadalmi megvetés sújtaná őket. Mi és egyéb civilszervezetek, matematikával, természettudománnyal foglalkozók teszünk-e azért, hogy ez ne így legyen? Felhívjuk-e a társadalom figyelmét a helyes értékrendre?
Elvárható a mérnöki kamarától, hogy ezen a területen a mérnökök javára dolgozzon és tegyen meg mindent azért, hogy az alkotó mérnöki tudás felértékelődjön, illetve a helyére kerüljön. A megoldás nem az, hogy a mérnöki munkát magunk is leértékeljük, hanem hogy érvényt szerezzünk a MÉDI-ben megfogalmazott értékrendnek, árszintnek. Ha ezt elérjük, akkor az egy-két fős kisvállalkozások is képesek lesznek a magas, minőséget megteremtő háttér biztosítására, és nem csak árversenyben, „alávállalással” tudnak versenyben maradni, hanem kiváló munkájukkal is elegendő megbízáshoz jutnak.
Nem az tehát kérdés, hogy magas díjnál a kis-, alacsonyabb díjnál pedig a közepes vállalkozások mennek-e tönkre, hanem hogy a mérnöki munka piacán – a gazdaság élénkítését elősegítve – mindenki képességeinek megfelelően megtalálja-e a helyét. Minden erőnkkel azon kell fáradoznunk, hogy olyan kamarát építsünk, mely képes kivívni a mérnöki hivatás elismerését, illetve visszaállítani a korábbi évszázados tekintélyét. Ehhez kiválóan képzett és gyakorlott mérnökökre, precíz munkára, tisztességes környezetre és még tisztességesebb bérekre van szükség!

a Magyar Mérnöki Kamara egyik tagja

No related posts.