Már teljesen lemondtam arról, hogy egyszer sikerül, mit csináljak, hogy sikeresebb legyek?
Köszönöm előre is válaszát.
Nagyné Ani
No related posts.
Országos Állásportál
topjob.hu- Szakértői sarok www.topjob.huKategóriák
Coaching, karriertervezés (37)szerző Nagy Mihályné, Debrecen elküldve 6 January 2010
Publikálva: Interjú
Már teljesen lemondtam arról, hogy egyszer sikerül, mit csináljak, hogy sikeresebb legyek?
Köszönöm előre is válaszát.
Nagyné Ani
No related posts.
hozzáadva 12 January 2010
Kedves Ani!
Elnézést, hogy későn válaszolok, de volt némi technikai probléma.
Nehéz megmondani így látatlenban, hogy lehet sikeresebb. A javaslatom az, hogy egyeztessünk egy időpontot, amikor tudunk találkozni.
A Trenkwalder nyíregyházi irodájában megtalál.
Üdvözlettel:
Bécsi Tímea
hozzáadva 14 January 2010
Üdvözlök mindenkit!
Kedves Ani!
Nem lehet az egyik ok, hogy ezért nincs Önnek sem állása?
Engedelmükkel bemásolom rövid levelemet, melyet legutóbb küldtem az egyik tanácsadó cégnek. Remélem, hogy ezen a fórumon választ kapok.
“Tisztelt Uram/Hölgyem!
A legnagyobb tisztelettel érdeklődnék, hogy hogyan lehetséges az, hogy ugyanazon álláshirdetésekről kapok értesítőt hétről-hétre, jelentkezem is, természetesen, a feltételeknek maximálisan megfelelek. Ennek ellenére nincs állásom két éve. Az értesítők azt sugallják, hogy folyamatos igény van a munkaerőre. A gyakorlat azt mutatja, hogy nincs. Az önéletrajz, és a motivációs levél testre szabása, követve a tanácsadó cégek iránymutatásait, sok időt igényel. Előzőeken kívül jelezném, hogy még egyetlen tanácsadóval nem találkoztam, “fejvadász” cég segítségével még egyetlen állásinterjún nem voltam.
Kérdésemet már más tanácsadó cégnek is feltettem, melyre érdemi választ nem kaptam. Remélem, Önöktől igen.
Maradok tisztelettel:
Zsigmond Erika”
Zsigmond Erika
hozzáadva 3 February 2010
Kedves Erika!
Bizonyos állásértesítők nekem is be vannak állítva, s sajnos azt tapasztalaom, hogy az egyik internetes oldal folyamatosan ugyanazokat az álláslehetőségeket küldik, immár egy éve. Semmi változás rajta. A véleményem az, hogy ezeket az értesítőket jól meg kell szűrni.
A másik meglátásom, hogy valamilyen visszajelzést kellene adnia a cégnek, amennyiben magkapja az anyagát, s nem tartja Önt alkalmasnak a pozícióra.
A harmadik dolog a hirdetésekkel kapcsolatosan: van olyan eset, hogy a hirdetésben csak a pozíció egy része olvasható, s vannak olyan információk, amikkel csak a tanácsadó cég rendelkezik. Ez is szűrési feltétel lehet.
Üdvözlettel:
Bécsi Tímea
hozzáadva 5 February 2010
Kedves Tímea!
Olvasva a legutóbbi írását felment nálam a pumpa. No, nem Ön miatt, vagy avégett, amit írt! Hanem az egyik dédnagyapám szenvedélye miatti családi indíttatásom végett.
Tudja, mi debreceniek vagyunk. Felmenőim révén évszázadok óta. Ráadásul cívis család is voltunk. Sokan nem tudják, hogy a rendi jogállású Magyarországon ez kollektív nemesi jogokat jelentett. A történelmi Magyarország területén két ilyen, a polgárait kollektív nemesi joggal bíró város volt csak található. Attól függetlenül, hogy pl. Mikszáth is említi, Lőcsét, mint “nemes Lőcse városát”! Csak ez a jog, az ilyen jog a várost és nem a polgárait illette meg. A polgárokat is megillető kollektív nemesi címmel rendelkező másik egykori városunk Felsőőr volt, amely ma Oberwart néven Ausztriában található.
Nos, a cívis létnek volt három igazán komoly feltétele is, hiszen rengeteg korabeli előnnyel járt. Ezek:
1. Polgáresküt kellett tennie a debreceni polgárnak. Nem járt automatikusan vagy örökletesen.
2. A polgáresküt tett polgár csak egy értékhatárig -amelyet Debrecen Város Magisztrátusa időről időre megállapított- gazdagodhatott csak szabadon.
3. Halál esetén az örökségbe a várost, illetve -felekezettől függetlenül- a református egyházat is be kellett vonnia a családnak.
No, atyámfiait sem kellett félteni! Amíg engedte a takaró, addig nyújtózkodtak. Ha meg már kilógott volna a lábuk ujja a paplan alól, akkor meg gazdagodtak máshol. Értelemszerűen a legközelebbi megyeszékhelyen -a rendes megyegyűlések miatti megnövekedett forgalom végett-, Szatmár vármegye székhelyén, Nagykárolyban.
A felmenőim tisztes vagyonra, vagyontárgyakra, főleg kézműves műhelyekre tettek szert, de apai nagyanyám ősei meg éttermekkel, szállodákkal, fogadókkal, illetve kocsmákkal gyarapították a vagyont. Egészen dédnagyapám “áldásos” szenvedélye, a kártyának a hatalomátvételéig.
Az “öreg” soha nem hordott magánál készpénzt. Cetlire kártyázott, vagyis a téteket mindig felírta. Ami azt jelentette, hogy a parti végén, ha keletkezett adóssága, akkor alákanyarított egy váltót. Általában veszített -már ő sem volt egy nyerő alkat, éppúgy, mint a dédunokája-, a váltók meg kezdtek lejárni, így aztán jöhetett a kótyavetye!
Gyakorlatilag egy kocsmája maradt akkorra, amikorra képes volt megállni, hogy ne üljön kártyaasztal mellé.
Miért is mondom ezt? Bár ő az I. világháború idején meghalt, de a szelleme továbbélt a családban. Mégpedig úgy, hogy nálunk a kártya -divatos kifejezéssel éve- szitokszónak számított. Így aztán nem tanultam meg kártyázni.
Amiket írt, arról meg az jutott eszembe, hogy bár történeti filozófiáját tekintve tőlem “hivatalból” idegen a póker, így aztán a szabályait meg végképp nem ismerem, ettől függetlenül el tudom képzelni, hogy egyszerűbb, mint az Ön által felsorolt “játékszabályok”.
Ilyenkor bánom aztán csak igazán, hogy becsületes, egyenes és jellemes embernek neveltek. Mert volt valaki, aki mindent feltett a korának kedvelt játékára, a ma már szinte teljesen elfelejtett alsósra!
Kovács László
Kovács László
hozzáadva 8 February 2010
több mint egy éve keresek állást diplomával,nyelvvizsgával, 3 szakkal.informatikus könyvtáros kommunikáció. plusz pénzügy számvitel.kérem segítsenek!!!!!
Tassi Anett
hozzáadva 9 February 2010
Tisztelt Sorstársak !
Én is két éve keresek munkát,két diplomával, 3 nyelven gagyorászom, 25 év munkatapasztalattal, egyedül egy kiskorú gyerekkel. A többszáz elküldött életrajzból 2, azaz kettő jelzett vissza, hogy köszöni de nem én vagyok az ő emberük. Fejvadászok átnézték az életrajzomat, minden ok, alakilag is, de sajnos az életkorom már 4-essel kezdődik, hacsak nem vagyok vezető pozícióban, nem lesz számomra állás.
Hát biz én vállalom, hogy nem születtem senior marketing sales managernek, vagy human relation director-nak, vagy valami hangzatos angol nyelvű felsővezetőnek. Én dolgozn szeretk, gyorsan és pontosan. De odáig el sem jutok, hogy ezt bárkinek is elmondjam. Ez az egész el-amerikanizált monopol tőkés társadalmi éátok, amit száz év késéssel a nyakunkba vettünk, kiszűri a magyar munkaerőt. Aki egyszerű adminisztrátor, vagy ügyintézőként nem beszél min. középfokon angolul az itthon nem számít embernek. Most nmelyik országban is vagyunk ? Magyarország már nem a magyaroké ? Iskolás gyermekem a félévi bizonyitvány átadásakor közölte, ő bizony nem tanul, minek hogy diplomával takarítani menjen mint az anyja ? Ő majd inkább jól néz ki, és fog magának egy jómódú pasit, utána majd csak lesz valahogy. És én nem fogok neki erkölcsi tartásról, szorgalomról, önbecsülésről, a munka értékéről és régimódi polgári értékekről beszélni, mert arra gondolok, neki legalább lesz mit ennie ….
Jákváry Anita
Jákváry Anita
hozzáadva 9 February 2010
Kedves Ani,
Sajnos én is régóta keresek állást. Igaz “még csak” 8 hónapja, de számomra már egy hónap is régnek számítana… Okleveles villamosmérnökként végeztem 2009 júniusában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Azt hallom a TV-ben, rádióban, hogy ebben az országban rendkívül nagy szükség van villamosmérnökökre, csakhogy a nagy helyzet az, hogy képzett villamosmérnökökre van szükség, azaz olyanokra, akik speciális _gyakorlati_ ismeretekkel bírnak, és akiket nem képeznek még a BME-n sem. Az egyetemi évek alatt még _ingyen_ sem volt lehetőség gyakorlati tapasztalatra szert tenni cégeknél - volt, ahol azt mondták, hogy sajnos minden szakember külföldön dolgozik, nem tudna senki sem foglalkozni velem. Ha 1-1,5 éven belül nem sikerül a szakmában állást találnom, akkor sosem lesz belőlem valamihez is értő mérnök, de akkor mikor fog megtérülni a diplomába fektetett rengeteg pénz és idő?
Regisztrált munkanélküli vagyok, aminek semmi értelme nincs, mert sem állást nem ajánlanak, sem juttatásban nem részesülök, sem képzést nem biztosítanak.
Most alkalmi munkavállaló könyvvel árufeltöltök, takarítok, futárkodom ismerős helyeken, de teljes állásban még ilyenre sem alkalmaznak még akkor sem, ha nem kérnék több fizetést, mint egy 8 általános végzett sorstársam, mert túlképzett vagyok.
Lehet, sőt biztos, hogy jobban jártam volna, ha valamilyen “büfé” szakon diplomázok. Így is, úgy is munkanélküli lennék, csak az kevesebb pénzbe és időbe került volna, és szabadidőmben lehet, hogy az emberi kapcsolatok építésére sokkal több időm jutott volna.
Most felvételizek valamilyen egyetemre, legalább lesz diák igazolványom… Nyugodtan meg lehet vetni érte. Segíjjjt én nem kapok, akkor próbálom megsegíteni magam. Leszek még haszontalan gépészmérnök is…
Murphy Átka
Murphy Átka
hozzáadva 12 February 2010
Kedves Tassi Anett! Kedves Jákváry Anita! Kedves Murphy Átka!
A lehetőség Önöknek is adott. Egyelőre csak annyit tudok mondani biztatásként, hogy “Utánam Deske!”.
Szívesen és örömmel látjuk klubunkban.
(És csak zárójelben jegyzem meg, hogy én már elképzeltem, megterveztem egy olyan céget, amelyik ilyen, hozzánk hasonló emberekből áll majd. Nem lesz a cégnek vagy a cégben HR-e, illetve nem bíz meg. És a 40 fölötti életkor pozitív diszkrimináció lesz! Úgy is fogalmazhatnék, hogy a 40 alattiak nálam nem nagyon rúghatnak labdába, ők menjenek a Kedves HR-menedzserekhez, azokhoz, akik minket lepattintanak. Vagyis, a 40 fölötti életkor nem jelent majd egy egyfajta “Faraday-kalitkát” a HR-ek által mesterségesen keltett, kizárólag ellenünk irányuló, ráadásul megmagyarázhatatlan “elektromos erőtere ellen”. Aztán mehetnek a SÓHIVATALBA! Kit érdekel? Mi vérprofin dolgozunk majd, tesszük a dolgunkat. Tesszük, mert bármennyire is hihetetlen vagy felfoghatatlan egy max. 31 éves HR-nek, mi még képesek vagyunk emelni a kezünket.)
Keressenek nyugodtan a kovac.laszlo@t-online.hu e-mail címen!
Ajánlom magamat!
Kovács László
Kovács László
hozzáadva 19 February 2010
Kedves Ani és a Többiek!
A hasonló sorsuak mindig megtalálják egymást.Nekem \"csak \" 7 hónapja nincs munkám és idősebb (52) és kevésbé iskolázott vagyok.Pesttől 60 km-re lakom az un.aglomerációban , ami azt jelenti, hogy tetemes, 38000.- FT-os költséggel tudok bejárni dolgozni, mert közelebb semmi nincs.
Az egyik hozzászólótól vett elnevezésű \"Büfé\" iskolába járok,hogy képezzem magam, mert én még hiszek a tanulásban.Fizetek érte, mert a Munkanélküli hivatal nem támogat.Nem tudom lesz-e munkám és mit fogok még 12 évig csinálni, amig elmehetek nyugdíjba.
Üdvözlettel: Edit
Németné Klein Edit
hozzáadva 21 February 2010
Kedves Edit!
Először is be kell vallanom, hogy az a bizonyos hozzászóló, aki “büfé” szaknak, vagy “erő” szaknak nevezte el az adott tanszakot, én voltam. Én, mint “keresztapa”! És higgye el! Annak idején nem az “év” szakon végeztem.
Mit is akarok mondani? Olvasom, hogy most valami nagyon uniós nagyon pályázaton, valami nagyon nagy pénzt nyert el valamelyik magyar vasúti utódvállalat, amelyik a vaspályatársaságokért felel. Miért is így írom? Mert a hazai vasúttársaság osztódással szaporodott… Szóval, az egykori Tiszavidéki Vasúttársaság és a néhai Középponti Vaspályatársaság közötti, alig 68 km hosszú vasúti csatlakozó pályaszakaszt, amelyet talán még Baross Gábor építtetett, állítólag az idén nagyon európai nagyon normáknak megfelelően felújítják.
Így én -ha ez a beruházás megvalósul-, akkor kevesebb mint 2 óra alatt lehetek a Nyugati Pályaudvaron, vagyis a Teréz körúton! Igaz, IC-vel, de ott lehetek.
És ha valaki ezek után is engem “vidékinek” mer nevezni, még jobban kikérem magamnak, mint ahogyan ezt eddig tettem. Eddig sem voltam vidéki, hanem debreceni!
És nem érdekel. Az ördöggel is cimborálok, ha kell, hogy munkát kapjak. És ha kell, azért is szövetkezzek, hogy munkahelyet csináljak.
És nem érdekelnek a HR-ek! Nálam, az én cégemben nem lesz belőlük még hírmondó sem! És nálam kizáró ok lesz az, ha valaki 40 alatt lesz életkorban!
Mert meg kell mutatnunk a világnak, hogy élünk! ÉLÜNK!
Kovács László
antiháerista vezető
Kovács László
hozzáadva 24 February 2010
Kedves Anett!
Bocs, hogy így kéretlenül adok tanácsot, de el kellene döntened, hogy melyik diplomáddal akarsz elhelyezkedni, a többi diplomát pedig meg sem említeni az önéletrajzban, mert inkább hátrány, mint előny.
“Informatikus könyvtáros-kommunikáció” - ezzel a szakkal irány a közszféra (könyvtár, esetleg tanár egy iskolában), a versenyszférában elég rossz hangzású. A pénzügy-számvitel már jobb, elég keresett, főleg ha van egy kis angol nyelvtudás is hozzá. Akkor célul tűzhetsz ki valamilyen számvitellel kapcsolatos egyszerűbb adminiszrációs munkát, pl. valamelyik nagy könyvelési központban (nem tudom hol élsz helyileg). Ha nem tudsz angolul, akkor maradnak a magyar cégek. Pl. egy könyvelőiroda, de ott minimálbérnél nem valószínű hogy többet kapsz majd. Megoldást jelenthet a költözés is. Ha nincs párod, aki veled tartana, akkor hirdetés útján is lehet lakótársat keresni, egy másik településen (ahol van munkahely) lévő albérletbe. Két ember együtt már ki tud fizetni egy albérletet rezsivel együtt. Hét közben munka, hétvégén hazautazás a családhoz. Nem olyan szörnyű, mint amilyennek tűnik, én is így költöztem közel 30 évesen 220 km-re a vidéki kisvárosból, ahol felnőttem. Sok szerencsét!
Elli
hozzáadva 24 February 2010
Kedves Murpy átka!
Ha ragaszkodsz Budapesthez, nehéz lesz villamosmérnökként elhelyezkedni. Egy tipp: válaszd ki a nagyobb megyeszékhelyeket, nézz utána milyen nagyobb termelővállalatok működnek ezekben a városokban, próbáld kideríteni a HR-esük nevét+Email címét, majd küldd el az önéletrajzodat (+ kisérőlevelet). Pl. a kecskeméti Mercedes gyárba már elkezdték felvenni a diplomásokat. Nem kell, hogy ott éld le az egész életedet, de értékes szakmai tapasztalatokat szerezhetsz, még ha esetleg kevesebbet is keresel, mint amennyire eredetileg számítottál. Még egy diplomát szerezni (pláne nappali tagozaton) nem érdemes, sokkal többet ér a gyakorlat. Én a te helyedben inkább nyelvet tanulnék +1 diploma helyett.
Elli
hozzáadva 3 March 2010
Kedves Elli!
Szép és jó, amit leír. Ugyanakkor Önnek is be kell látnia, hogy ez így, ebben a formában, bármennyire is egyfajta “praktikusságként” fogható fel, abnormális.
Be kell látnom, Charles Chaplin több volt, mint a filmművészet zsenije! (Minden bizonnyal tudja, hogy a filmjeit ő írta, ő rendezte, ő vágta, a zenéjét is ő szerezte, vagyis gyakorlatilag mindent tudott a filmről, a filmkészítésről, amit tudni lehetett…) Szóval, amikor az 1936-ban készült Modern időkben egy gyári munkást játszik, aki állandóan csavarokat húz meg… Az elgépiesedés odáig fajul a filmben, hogy a “Csavargó”-val tesztelik az ebédeltető gépet… A többi cselekmény már egy egyfajta kortünet, de a gyár, a munka, a munkaközi pihenő, az pont olyan, mint amilyennek a magyar -a korai szabad-versenyes kapitalizmusra emlékeztető- kapitalizmusnak “szüksége van”.
Szörnyű, hogy itt tartunk!
Kovács László
Kovács László
hozzáadva 22 March 2010
Üdvözlök Mindenkit!
Végzős andragógus hallgató vagyok egy budapesti főiskolán és a szakdolgozatomhoz olyan nőkkel készítek/szeretnék interjút készíteni, akik azt tapasztalták, hogy a nemük és/vagy a koruk miatt nem vették fel őket, esetleg emiatt bocsájtották el, vagy nem egyenlő bánásmódban részesültek más kollégáikkal. A hozzászólásokat olvasva úgy érzetem, hogy az itt jelenlévők között sajnos akad ilyen.
Amennyiben valakit érdekelne a dolog, kérem, hogy jelentkezzen nálam e-mailben! Az interjú természetesen névtelen lesz, ha az alany úgy kéri; időben és helyben igyekszem én alkalmazkodni. Várom minden olyan nő és hölgy jelentkezését, aki szívesen elmesélné a történetét (így segítve annak feldolgozását) és reményeim szerint ezzel egy olyan folyamat részesei lehetünk, ami segít változtatni a jelenlegi szomorú helyzeten. Tudom, hogy ez egy kényes téma, és sokan nem mernek, vagy nem tudnak róla beszélni, de hiszem, hogy ezen a helyzeten lehet változtatni!
Köszönettel előre is:
Nagy Viktória
nagy.viktoria88@citromail.hu
Nagy Viktória
Hozzászólás
hozzáadva 8 January 2010
Kedves Ani!
Csatlakozzon hozzánk!
Várom a jelentkezését a kovac.laszlo@t-online.hu címen.
Együtt -talán- megoldhatjuk ezen érthetetlen helyzetet, és csak mi, mert egyébként helyettünk ezt nem teszi meg senki.
Maradok tisztelettel:
Kovács László