Országos Állásportál

topjob.hu- Szakértői sarok
www.topjob.hu

Kérdés:

E-mail értesítést kérek, ha új kérdés érkezik az alábbi kategóriában:

Több kategória kiválasztásához használja a Ctrl gombot.

E-mail


Ismerje meg szakértőinket!


Nem mese ez gyermek!

szerző Kovács László, Debrecen elküldve 20 April 2010

Publikálva: Fejvadászat

Kedves Itteniek!

MA olyan “élményben” volt részem, amely tovább növelte bennem a háerisztika iránt eddig is meglévő, csekélynek korántsem nevezhető szimpátiát.
Azt hiszem, már unalomig ismert minden itteni előtt, hogy 2005. november 30-cal átszervezés miatt kerültem az “utcára”. Akkor még azt hittem, hogy a végzettségeim és a gyakorlatom birtokában “pillanatok alatt” elhelyezkedhetek. Azt hittem, hogy ha “lecseng” a szokásos “év végi őrület”, akkor legkésőbb 2006. február 1-gyel elhelyezkedhetek.

Van ugyanis egy vállalat Debrecenben. (Debreceni vagyok.) Amely vállalat rengeteg veszélyes gépet üzemeltet. Ezen veszélyes gépek -szinte kivétel nélkül- tehergépjármű alvázra szereltek.
Mivel 1997 óta rendszeresen vizsgálok és tervezek nekik, gondoltam, szerencsét próbálok, ugyanis tudván tudtam, hogy nincs nekik még ügyintézőjük sem, nem hogy megfelelő végzettségű egyéb szakemberük. 1997-től gyakorlatilag az én szakértői munkám pótolta az ügyintézőét is, de 2006-ra már úgy felszaporodott a veszélyes gépek száma, hogy állandó felügyeletet igényel.

Nos, nem kellettem, mert nincs, és a mai napig nincs “C” kategóriás gépjárművezetői engedélyem, jogosítványom.

Mellesleg minden, az egyébként a tehergépjárműre szerelt veszélyes gépekhez szükséges egyéb műszaki jogosultsággal és jogosítvánnyal rendelkezem, csak éppen közúton nem vezethetek ilyen járműveket. Ezt is csak most tudtam meg, mert per Ági (az akkori és ottani HR-vezető, aki még bemutatkozni sem nagyon tudott, csak a többiek “Ági!”-szólításaiból következtettem ki, hogy Ágnes a lelkem…), szóval Ági ezt eltitkolta.

Helyette minden lehetetlen tanácsadói megbízást adtak. Most jelenleg, a karbantartó cégükkel van ilyen szerződésem. (Természetesen, mondanom sem kell, hogy ezen tanácsadói szerződések még véletlenül sem hasonlítanak a híradásokból ismert, a legnagyobb fővárosi közlekedési vállalat tanácsadóinak szerződésével.)

Ma értesültem arról, hogy az a valaki, aki helyettem tölti be ezt a munkakört, egy újabb, mellesleg az adott munkakörhöz nem is szükséges végzettséget szerzett a múlt héten. Ez a fiatalember, aki vitán felül állóan valakinek a valakije, 2006. február 1-je óta két, egyébként szakmai szempontból indifferens “döntést” hozott. Az egyik arról szólt, hogy a tehergépjárművek aláfutásgátlója milyen színű legyen, a másik meg, hogy a külső tűzoltókészüléket tartó törethetetlen műanyag doboz pontosan hová is kerüljön.

És miért lehet ott, abban a pozícióban? Ezt is ma tudtam meg. Mert van “C” kategóriás jogosítványa. Egyébként milliméterre pontosan annyit vezetett tehergépkocsit az elmúlt időszakban, mint én. Vagyis, semennyit!
És ő tisztes bérért, és egyéb juttatásokért lebzsel ott, én meg a gázszámlámat, meg a villanyszámlámat együttesen éppen fedező “tanácsadói díjért” végzem az ő munkáját!

És ami a legfelháborítóbb, hogy több munkahelyen is ezt vagy ehhez hasonlót tapasztalok. Hiszen a legtöbb, engem valamilyen mondvacsinált ürüggyel elutasító cég előbb-utóbb megkeres -a legtöbbször egyedi megrendeléssel-, hogy az “üdvöskéjüknek” valamilyen, a fent említetthez hasonló segítséget nyújtsak.

Azt hiszem, eddig is sejtettem, de most már tudom, hogy miért is vagyok én “hivatalosan” öreg és túlképzett!

Ha valaki tud valami érdemi receptet ez ellen a mániákus és rögeszmés megbélyegzés ellen, akkor kérem, segítsen rajtam!

Kovács László
szellemi segédmunkás

No related posts.

0 Válasz & 2 Hozzászólás

Hozzászólás

hozzáadva 17 June 2010

Tisztelt Kovács László!

Hidd, el sajnos nem csak te vagy így vele.
Édesapám Víz-gáz-központi fűtés szerelő, jelenleg ő magánvállalkozóként dolgozik. Idén töltötte be a 45.-életévét és szinte a régi ügyfelei is ejtették, a frissen végzett ügyetlen ráadásul megbízhatatlan szerelőkért. Mindenben a legrosszabb, hogy édesapámnak majdnem minden létező jogosítványa van és szinte bármilyen munkát elvállal, és a munkáját korrekten becsületesen is végzi (néha a saját kárára is…). Jelenleg ő a néha-napi fűtésszerelésből és csatornatisztításból( amit nem dukál egy frissen végzettnek megcsinálni…)illetve most kaszálásból tartja el a családot.

A legszomorúbb, hogy ő aki becsületes nem kap munkát és azok munkáját kell javítani aki még tapasztalatlan. Sorra hívják fel édesapámat, hogy az előző szerelő valamit elrontott és ugyan jöjjön már el nézze már meg, (de neki bezzeg semmit sem fizetnek érte vagy ha igen akkor csak nagyon keveset ami épp elég a benzin költségre…) “mert magában jobban bízunk”….

Sajnos ez már szinte mindennapos és minden szakterületet érint.

Tisztelettel:
Csurka Liliána
Debrecen

Csurka Liliána

Hozzászólás

hozzáadva 19 June 2010

Kedves Liliána!

Bár én egy évvel vagyok “csak” fiatalabb az édesapádnál, mégsem mondhatom el magamról, hogy a helyzetem rózsás lenne.

Van két diplomám. Igaz, ezeket még nem bolognai módszerrel szereztem, ezért a fruskák és nyikhajok -értsd HR-ek- ezen végzettségeket semmisnek tekintik.
Miközben közismert és elismert az a tényként kezelendő és kezelt állapot, hogy éppen a bolognai módszerrel oktatottak diplomáinak többsége az, amelyek egy hajítófát sem érnek. (Gyakran van szakdolgozóm, illetve több szakdolgozatot javítok évente. Külön regényt lehetne írni akár a hozzáállásról, akár a szakdolgozatok tartalmáról.)

Ráadásul korábbi alkalmazotti életemben voltam vezető. Osztályvezető, műszaki igazgató. Ezek aztán így együtt olyan bűnök a HR-kislányok szemében, amelyek megmagyarázhatatlanul és azonnal a “büntetett előéletű” kategóriába sorolandók. Náluk!

Kész. Én feladtam. Feladtam, mert bár de Gaulle mondta vala, hogy “Amit nem tudok megakadályozni, annak az élére állok.”, csak ugye a derék tábornok 1970. november 9-én hunyta le a szemét, vagyis akkor, amikor az első HR-menedzser nem, hogy megszületett volna, hanem még egy kéjes gondolat sem lehetett, így nem tudhatta, hogy a mondása okafogyottá válhat egy súlyosan torzszülött, egy abszolúte “fából vaskarika” elmélet alapján, mely szerint már ahhoz is öreg és túlképzett lennék, hogy egy HR-mozgalom élére állhassak.
Ezért aztán, mivel 44 évesen nem kellek én már a kutyának sem -bár a szakmában még tudnék alkotni, csak éppen nincs tőkém-, sorsomba beletörődve, lehajtott és lehorgasztott orral várom a csendes elmúlást.

Kovács László
Debrecenből, gyalog

Kovács László


Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Hozzászólás

Személyes információ

*Név
Honlap

(Opcionális)
*E-mail


CAPTCHA image